4. Kiégés útvesztői
Publikálva: 2020.07.29 00:00
Kiégés útvesztői
De mi is az a kiégés, azaz a burn-out szindróma?
Konyhanyelven fogalmazva, a totális kimerülés tartós állapota. Amikor testileg, érzelmileg, mentálisan egyaránt kimerülünk, és ez az állapot állandósul az életünkben. Ha megfáradtnak, fásultnak, üresnek, kedvetlennek érzed magad, akkor gyanakodhatsz kiégésre. És bizony, hosszú távon depresszióba is átfordulhat, ami rendkívül megterhelő az elszenvedőnek, és a környezetének is egyaránt. Hosszú távú fokozott érzelmi megterhelés váltja ki ezt az állapotot, ezért korábban leginkább a segítő szakmákban dolgozók, szociális munkások körében fedezték fel ezt a jelenséget.
Viszont a kiégés sokkal gyakoribb, és hétköznapibb annál, mint azt elsőre gondolnánk, és sajnos sokkal több családi drámához vezet, mint azt feltételeznénk!!! Azt, hogy mi a tartós érzelmi megterhelés, egy középkorú nőnek nem is kell magyaráznom. Egy jó kis burn-out alapvető hozzávalója, a túlzott empátia, és az azonosulási készség. Ebben is mi nők járunk az élen.
Lássuk mi kell hozzá még!
A burn-out hozzávalói
Átlagosnál nagyobb mértékű empátia, és azonosulás. Ez tehát az alap. Az érzelmi érintettség, az érzelmi bevonódás képessége nagy kincs, de rendkívül érzékeny kincs is egyben. „Túlzottan a szívedre veszed!” Hát igen, valahogy így kezdődik. Lássuk, hogyan folytatódik!
Szerepkonfliktus:
Érzelmileg, és mentálisan is rendkívül megterhelő, hogy sok és összetett szerepekben kell helytállnunk. Súlyos döntések, választások, lemondások tarkítják ezt az utat. Tipikus korosztályunkra jellemző női dilemma, a „családanya” kontra „dolgozó nő” szerepek konfliktusa. Ne adj isten, karrier oldalról még valami komolyabb siker, önmegvalósítás is történhet!!! Mit szól ehhez a család? Hogyan lesz időm a gyerekeimre? Mit szólnak majd a többi anyukák, családtagok barátok, rokonok? Kinek lesz majd türelme a tanuláshoz, a játékhoz? A férjem foglalkozik majd többet a családdal helyettem?
És ha valóban nincs türelmed munka után még a családod nyűgjeivel is foglalkozni, azt hogy viseled? Lelkiismeret-furdalás? Ismerős igaz? Az a kis gyötrő émelygés, fájdalmas szorító érzés a gyomrodban, vagy a torkodban! A lelkiismeret-furdalás a másik alappillére a kiégésnek.
Kapcsolati konfliktusok, illetve annak hiánya:
Tűrj, és nyelj, és tűrj és nyelj, légy kemény, tarts ki, és viseld el! Valahogy így tudnám összefoglalni, hogyan lehet egészen biztosan kiégni egy párkapcsolatban! „Olyan jó ember volt szegény!” Ja, ez a vége…
A fásultságot, a kiégést nem a konfliktusok, a feszültségek okozzák, hanem a nyelés, a nem-konfrontálás, és leginkább a kommunikáció hiánya!!! Az agresszió, a harag, a feszültség ha nem megy kifelé, akkor elindul befelé, és bizony éget és pusztít. Márpedig nincs olyan család, olyan párkapcsolat, ahol ne lennének ellentétek, ne lennének feszültségek. A gyermek nevelés egy rendkívül komoly feszültség forrás, és ráadásul tartós is. Értékrendek, nevelési elvek ütköznek kőkeményen, és ezt nem is egyszerű összehozni. Főleg ha van egy kicsit is nehezebben kezelhető, vagy akár komolyabban is problémás gyermeked! Sajnos az ilyen családoknál is magas a széthullás kockázata mindenféle értelemben!!!
Megfelelési kényszer:
És az elmaradhatatlan összetevő. Fogalmazhatok úgy is, hogyha jellemző rád a kényszeres megfelelési vágy, akkor előbb utóbb tutira kiégsz. Hogy miért? Mert nagyon könnyű ezzel a habitussal szerepkonfliktusba kerülni. Tökéletes anya, tökéletes feleség, tökéletes üzletasszony, tökéletes pedagógus, tökéletes szerető, barát, gyerek, és még sorolhatnám. Ráadásul a tökéletességet azon méred, hogy mások hogyan ítélnek meg, ami egy nagyon ingoványos terület. Mindenkinek nem lehet megfelelni, ezért garantáltan kudarcra vagy ítélve, és ez érzelmileg nagyon megterhelő. „elbuktam, nem sikerült, nem vagyok sexi…” és akkor jön a szégyen. Az egyik legerősebb érzés, amit próbálunk kerülni, és az egyik legfájdalmasabb! Figyeld meg a tested ilyenkor, hogy ez az érzés, egészen mélyről, a belek irányából jön, és átjárja a teljes emésztőrendszerünket!!!
Monotonitás, céltalanság, izgalmatlanság:
Na ez maga az unalom! Egyszerűen a mindennapi rutin, a monotonitás, az egyhangúság is rendkívül megterhelő érzelmileg, testileg, lelkileg egyaránt. Ebben az estben nem „valami” hanem „valaminek a hiánya”, mégpedig az izgalom, a kihívás hiánya okozza a problémát. És erről még beszélni is nagyon nehéz. Főleg ha mások számára irigylése méltó életet élsz. Párkapcsolat, jó jövedelem, család, barátok, karrier. Annyira idillinek tűnik, hagy rengetegen irigykednek rád, és küzdenek azért, hogy valami hasonlót elérjenek. Te viszont lehet, hogy beleőrülsz a darálóba, a monotonitásba, és még beszélni sem mersz róla, mert te nem panaszkodhatsz! Pedig ha nincsenek újabb célok, nincsen ami kihívást jelent számodra, akkor előbb utóbb megcsömörlesz, ezért ha így érzed magad, vedd komolyan, mert előbb utóbb érthetetlen módon kimenekülsz a saját életedből!
Rendszeres újrakezdők:
Ha ebbe a típusba tartozol, akkor életed során rendkívül sok kudarcot éltél már át. Valószínű fenemód tudsz küzdeni, de nem engeded meg magadnak a sikert, vagy talán el sem hiszed, hogy az jár neked. Számodra az értéket maga a küzdelem, a kemény munka, a kitartás jelenti, és magad számára is akkor vagy értékes, ha kő-kemény vagy, és újra és újra talpra tudsz állni. Csak sajnos, hogy ennek az ideának megfelelj, újra és újra el kell bukni. És jön a fájdalom. A veszteség fájdalma, és amikor nagyon eleged van, akkor jön a félelem az újabb kudarctól. Sokszor a szingli életmód mögött is hasonló párkapcsolati kudarcok állhatnak, és a negyvenhez közel már kezdjük feladni. Pedig, ha visszanézel az életedre, nem más ez, mint egy őrült játszma, amiből itt az ideje kiszállni! A mi korunkban pont az a szép, hogy elég érettek, és elég józanak vagyunk ahhoz, hogy reálisan tudjuk szemlélni az életünket, és valódi minőségi változást hozzunk létre! Ne add fel!